Üdvözlöm újra a kartevoirto.hu tudástárában! Havasi Archibald vagyok. Előző cikkünkben a Hangyairtás (fáraóhangya, kerti hangya) témakörét jártuk körbe, ami gyakran „csak” bosszúság egy háztartásban. Most azonban szintet lépünk: belépünk az élelmiszeripar szigorúan szabályozott világába, ahol egyetlen rovar jelenléte is milliós károkat, termékvisszahívást vagy hatósági bezárást eredményezhet.
Ebben a részben nem egy konkrét kártevő irtásáról lesz szó, hanem arról a rendszerről, amely keretbe foglalja a védekezést. A „HACCP kártevőirtás” kifejezés a köznyelvben elterjedt, de szakmailag pontosabb, ha Integrált Kártevő-mentesítésről (IPM) beszélünk élelmiszer-biztonsági környezetben. Hogyan feleljünk meg a jogszabályoknak és a nemzetközi auditoknak (IFS, BRCGS)? Hogyan váltsunk a reaktív tűzoltásról a proaktív megelőzésre? Erről szól mai szakmai anyagunk.
Tartalomjegyzék
Kulcsinformációk szakembereknek
- Nem csak irtás: Az élelmiszeriparban a hangsúly a monitorozáson és a megelőzésen van, nem a mérgek kiszórásán.
- Adatvezérelt döntések: A modern szabványok (IFS, BRCGS) megkövetelik a trendanalízist – az adatok nélküli csapdaellenőrzés ma már nem elég.
- Szigorú dokumentáció: „Ami nincs leírva, az nem történt meg.” A térképeknek, biztonsági adatlapoknak és jelentéseknek mindig naprakésznek kell lenniük.
- Szakértelem: Bár a jogszabály bizonyos esetekben engedi a saját kivitelezést, élelmiszeripari környezetben a kockázatok miatt ez szinte kivitelezhetetlen megfelelő szakképesítés nélkül.
1. Jogi keretek: Szakember megbízása vagy saját kivitelezés?
Az élelmiszer-biztonság alapjait az Európai Unióban a 178/2002/EK rendelet és az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet fekteti le, amelyeket itthon az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény egészít ki. Ezek a jogszabályok egyértelművé teszik: a felelősség az élelmiszer-vállalkozóé. De kinek a kezében legyen az irtószer?
1.1. A két választható modell
A jogszabályok lehetőséget adnak választásra, de a döntést az üzem kockázati besorolása és a belső kompetenciák határozzák meg.
| Szempont | Külső Szakember Megbízása | Saját Kivitelezés (In-house) |
|---|---|---|
| Irtószer-használat | Professzionális (II. kategória is), széles spektrum. | Kizárólag III. forgalmi kategóriájú (szabadforgalmú) szerek. |
| Szakértelem | Gázmesteri / Kártevőirtó szakképesítés. | Szakképesítés nem kötelező, de igazolható kompetencia és oktatás szükséges. |
| Felelősség | Szerződésben rögzített (de a végső felelős a vállalkozó). | Teljes körű belső felelősség. |
1.2. A „saját kivitelezés” szigorú feltételei
Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a saját kivitelezés csupán annyit jelent, hogy megvesszük a boltban az irtószert. Ez tévedés. Ha Ön úgy dönt, hogy házon belül oldja meg a feladatot, a hatóság felé bizonyítania kell a megfelelőséget:
- Személyi feltételek: Bár formális szakképesítés a III. kategóriás szerekhez nem kell, a kijelölt munkatársnak dokumentált oktatásban kell részesülnie a kémiai biztonságról, az élelmiszer-biztonságról és a GHP előírásairól.
- Tárgyi feltételek: Az irtószereket az élelmiszerektől szigorúan elkülönítve kell tárolni. A kihelyezéshez feltűnően megjelölt, biztonságos szerelvényeket kell használni.
Gyakorlati tipp
A leggyakoribb hibrid modell: A napi takarítást, a bejutási pontok ellenőrzését és az irtószermentes csapdák (monitoring) figyelését a vállalkozás saját dolgozói végzik (GHP keretében), míg az esetlegesen szükségessé váló kémiai irtást szerződött szakemberre bízzák. Fontos, hogy itt is legyen egy meghatározott gyakoriság (például havi), amikor szakképzett kártevőirtó végzi a monitoring rendszer, az épületek és a környezet felülvizsgálatát. Ez a felosztás tisztázza a felelősségi köröket.
Fontos!
A jogszabály (18/1998 NM rend. 4. melléklet) előírja, hogy élelmiszeripari környezetben a programot megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie. Tehát, bár elméletileg a III. forgalmi kategóriájú (szabadforgalmú) irtószert a tulajdonos is megveheti, a HACCP rendszerbe illeszthető program összeállítását és felügyeletét nem végezheti laikus. Ezen a ponton válik elengedhetetlenné a szakvállalkozó bevonása.
FONTOS BIZTONSÁGI FIGYELMEZTETÉS
Bármilyen irtószer használata előtt minden esetben olvassa el és pontosan tartsa be a termék címkéjén található használati útmutatót és a biztonsági adatlap előírásait! Élelmiszeripari környezetben a biocidok helytelen használata közvetlen kémiai szennyezéshez vezethet, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztókra nézve.
2. A HACCP és az IPM integrációja
A kártevőirtás a HACCP rendszerben egy úgynevezett Előfeltételi Program (PRP – Prerequisite Program). Ez azt jelenti, hogy nem magát a gyártási folyamatot szabályozza közvetlenül (mint egy hőkezelés), hanem azt a higiéniai környezetet teremti meg, amelyben a biztonságos gyártás lehetséges.
Az IPM (Integrált Kártevőirtás) Piramis
Az IPM nem egyszerűen „több csapda kihelyezését” jelenti. Ez egy döntéshozatali hierarchia, amelyet az élelmiszeriparban kötelező követni:
- Kulturális/Higiéniai intézkedések (Alap): A vonzó tényezők megszüntetése (takarítás, hulladékkezelés).
- Fizikai/Mechanikai védekezés: A bejutás megakadályozása (proofing) – szúnyoghálók, ajtókefe, réstömítések.
- Monitorozás: A kártevők jelenlétének korai észlelése (csapdák, detektorok).
- Kémiai védekezés (Csúcs): Irtószerek alkalmazása csak akkor, ha az előző lépések nem voltak elegendőek, és csak célzottan.
3. Nemzetközi szabványok követelményei (Összehasonlító táblázat)
Ha az Ön üzeme beszállítója valamelyik nagy áruházláncnak, vagy exportra termel, valószínűleg találkozott már az IFS, BRCGS vagy AIB auditok szigorával. Bár az alapelvek közösek, a részletszabályok eltérnek. Az alábbi táblázatban összefoglaltam a legfontosabb különbségeket a National Pest Management Association (2025) és a saját tapasztalataim alapján.
| Téma | BRCGS (British Retail Consortium) | IFS (International Featured Standards) | AIB International |
|---|---|---|---|
| Külső rágcsáló-monitorozás | Kockázatelemzés alapú elhelyezés. A csalétkeket rögzíteni kell. | Detektorok/csapdák ellenállók legyenek (időjárás, manipuláció). Kockázatalapú elhelyezés. | Ha nincs kockázatelemzés, akkor 15-30 méterenként. Állomások rögzítve és zárva. |
| Belső rágcsáló-monitorozás | Mérgező csalétek használata nyitott termék mellett TILOS (kivéve aktív fertőzés felszámolása). | Detektorok és mechanikus csapdák preferáltak. Toxikus anyag kerülendő a termelésben. | Kockázatelemzés hiányában 6-12 méterenként. Mérgező anyag nem lehet nyitott termék közelében. |
| Dokumentáció | Térkép, trendanalízis, helyszíni felelős aláírása a jelentéseken. | Térkép, trendanalízis, részletes programleírás (célkártevők, módszerek). | Térkép, trendanalízis, korrekciós intézkedések nyomon követése. |
| UV Rovarcsapdák (ILT) | Fénycsövek éves cseréje (dokumentálva). Nem lehet nyitott termék felett. | Ragacsos lapos típus preferált (a nagyfeszültségű rács „robbantja” a rovart -> szennyezés). | Kockázatalapú elhelyezés, a „kiszóródás” kockázatának minimalizálása. |
4. Az IPM program gyakorlati felépítése: Az 5 alappillér
Egy professzionális IPM program nem ad-hoc beavatkozásokból áll, hanem egy logikus, egymásra épülő lépéssorozatból. Ezek az alappillérek biztosítják, hogy ne csak a látható problémát kezeljük, hanem a teljes rendszert ellenőrzés alatt tartsuk.
4.1. Létesítményfelmérés és kockázatértékelés
Minden stratégia alapja a terep ismerete. A felmérés során feltérképezzük a potenciális bejutási pontokat (repedések, rosszul záródó ajtók), a lehetséges búvóhelyeket és azokat a körülményeket – élelem, víz –, amelyek vonzóvá teszik a létesítményt a kártevők számára.
Ez a gyakorlatban egy hivatalos Kockázatértékelési jelentésben ölt testet, amely részletesen elemzi a Vállalat területén előforduló potenciális kártevő-kockázatokat, és ez képezi a későbbi stratégia alapkövét.
4.2. Megelőzés (Prevenció)
Az IPM filozófiájának abszolút középpontjában a megelőzés áll. A cél a kártevők behatolásának és megtelepedésének meggátolása. A megelőzés három fő területe:
- Kizárás: Az épület fizikai védelme (rések tömítése, rágcsálóbiztos küszöbök, rovarhálók).
- Korlátozás: Élelem- és vízforrások megszüntetése szigorú higiéniai renddel és hulladékkezeléssel.
- Megsemmisítés: A potenciális búvóhelyek felszámolása a rend és a megfelelő tárolási gyakorlatok (pl. FIFO) fenntartásával.
4.3. Monitorozás és azonosítás
A monitoring a program korai előrejelző rendszere. Stratégiailag elhelyezett eszközökkel (csapdák, feromonos lapok) folyamatosan adatokat gyűjtünk. A kártevők pontos azonosítása elengedhetetlen: más stratégiát igényel például a német csótány, mint a konyhai csótány.
4.4. Küszöbértékek – A döntési mechanizmus
Az IPM egyik legfontosabb elve, hogy a kártevő jelenléte nem jelent automatikusan azonnali vegyszeres irtást. Tudományosan megalapozott határértékeket alkalmazunk:
- Figyelmeztetési küszöbérték: Jelzi, hogy a populáció növekedésnek indult. Célja a figyelmeztetés; ilyenkor fokozott monitorozásra és a megelőző intézkedések (takarítás, javítás) felülvizsgálatára van szükség, nem feltétlenül irtásra.
- Beavatkozási küszöbérték: Az a szint, ahol már gazdasági vagy közegészségügyi kár várható. Célja a kár megakadályozása; ilyenkor válik szükségessé az aktív, célzott kártevőirtási beavatkozás.
4.5. Beavatkozás: A védekezés hierarchiája
Ha a beavatkozás elkerülhetetlen, a „védekezés hierarchiáját” követjük: előtérbe helyezzük a nem kémiai (fizikai, mechanikai, biológiai) módszereket. Biocidokat kizárólag kockázatértékeléssel indokolt esetben, a legkisebb veszélyességű készítményt választva, precízen alkalmazunk.
Esettanulmány: Rendszerszintű IPM egy sütőüzemben
Helyzet: Egy üzemben visszatérően megjelentek az élelmiszermolyok. A negyedéves hidegköd-képzés csak átmeneti, 1-2 hetes eredményt hozott.
IPM Megoldás: Az audit során kiderült, hogy a probléma forrása nem egyetlen termék, hanem rendszerszintű hiányosságok voltak (takarítási rések, nyitott zsákok). A teljes területre kiterjedő permetezés helyett „nullázó” mélytakarítást végeztek, kijavították a szerkezeti hibákat, és csak a kritikus résekben alkalmaztak célzott kémiai kezelést.
Eredmény: A csapdafogások száma 80%-kal csökkent, a rutin vegyszerezés megszűnt.
5. Dokumentáció és audit-felkészülés: A rendszer lelke
A modern kártevő-mentesítési stratégia egy új, strukturált megközelítésen alapul, amely elválasztja, de szorosan össze is kapcsolja a tervezést a végrehajtással. A korábbi, „mindent egy mappába” gyakorlat helyett ma már egy hierarchikus dokumentációs rendszert építünk fel.
5.1. A két alapvető dokumentum
A rendszer gerincét két fő dokumentum alkotja, amelyekre a mindennapi Munkaterv épül:
- Kockázatértékelési jelentés: Ez a dokumentum a stratégia alapja. Részletesen felméri és értékeli a telephelyen előforduló specifikus kártevő-kockázatokat.
- Integrált kártevő-mentesítési (IPM) program: A kockázatértékelésre épülve ez határozza meg a stratégiát: hogyan előzünk meg, hogyan monitorozunk, és mikor avatkozunk be.
5.2. Kötelező mellékletek és nyilvántartások
A gyakorlati végrehajtás során a Munkaterv összefogó szerepet tölt be, és az alábbi mellékletek naprakész vezetését követeli meg:
- Kockázati térképek és Alaprajzok: A monitoring- és irtóeszközök pontos jelölésével.
- Biocidok dokumentációja: Az engedélyokiratok és a Biztonsági Adatlapok (SDS) naprakész verziói.
- Eszköz-karbantartás: Különös tekintettel az elektromos rovarcsapdák fénycsőcseréjére és karbantartására.
- Oktatási naplók: A személyzet kártevő-tudatossági képzésének igazolása.
- Trendelemzések: Részletes kimutatások a fogási adatokról, amelyek a beavatkozások alapjául szolgálnak.
- Munkalapok: Minden látogatás és felülvizsgálat részletes naplózása.
Szakértői tipp: Felhő alapú dokumentáció
A papír alapú mappák kora leáldozóban van. A hatékony információáramlás érdekében a Vállalat és a Kártevőirtó szolgáltató ma már jellemzően egy központi, biztonságos felhő alapú rendszert (pl. dedikált tárhelyet) használ. Ez biztosítja, hogy egy audit során minden dokumentum – a kockázatértékeléstől a trendelemzésekig – azonnal, rendszerezetten és naprakészen elérhető legyen.
Gyakori kérdések a témában
Használhatok-e ultrahangos riasztót élelmiszerüzemben?
Szakmai tapasztalatunk és a tudományos konszenzus szerint az ultrahangos riasztók hatékonysága élelmiszeripari környezetben (ahol rengeteg a búvóhely és az élelemforrás) elhanyagolható. Az auditáló szervezetek (pl. BRCGS, IFS) nem fogadják el ezeket önálló védekezési módszerként, mivel a kártevők gyorsan hozzászoknak, vagy az ultrahang árnyékolása miatt „süket terek” alakulnak ki.
Milyen gyakran kell ellenőrizni a szerelvényeket?
A jogszabály minimum évi két kezelést ír elő, de egy működő HACCP rendszerben ez elégtelen. A nemzetközi sztenderdek és a kockázatelemzés általában havi, vagy magas kockázatú helyeken heti, sőt napi ellenőrzést követelhetnek meg. A gyakoriságot mindig a kockázatelemzés határozza meg.
Mit tegyek, ha az auditor rágcsálóirtószert talál a belső térben?
Ha ez „permanens” (folyamatos) jelleggel van kint, az súlyos hiba (major non-conformity). Ha azonban van egy nyitott „Eseménynapló” vagy „Intézkedési Terv”, amely igazolja, hogy éppen egy aktív fertőzést kezelnek, a kihelyezés dátumozott, és van tervezett visszagyűjtési határidő, akkor ez elfogadható eljárás.
Összegzés és következő lépések
A kártevő-mentesítés az élelmiszeriparban nem csupán rovarirtás, hanem egy összetett minőségbiztosítási folyamat. A HACCP és IPM rendszerek integrációja biztosítja, hogy a védekezés ne veszélyeztesse az élelmiszer-biztonságot, ugyanakkor hatékony maradjon. A kulcs a megelőzés, a folyamatos monitorozás és a precíz dokumentáció.
Reméljük, hogy ez az összefoglaló hasznosnak bizonyult, akár most kezdi a szakmát, akár tudását szeretné felfrissíteni. Célunk egy élő, fejlődő tudásbázis létrehozása. Ha Önnek más tapasztalata van, vagy egy-egy ponttal vitatkozna, ossza meg velünk gondolatait! A minőségi szakmai párbeszéd mindannyiunkat előre visz. A releváns és konstruktív észrevételeket szívesen közzétesszük.
Forrásjegyzék
- AIB International. (2022). The AIB International Consolidated Standards for Inspection.
- British Retail Consortium. (2008). Pest Control Best Practice Guideline.
- IFS Management GmbH. (2022). IFS Guideline: Integrated Pest Management.
- National Pest Management Association. (2025). Comparison of Common Requirements for Pest Management in Third-Party Food Safety Audits.
- Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. (2022). Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről.