Végezzenek irtást - szól az előírás! De pontosan hol, mikor, hányszor? És legfőképp: mi ​ellen?

Egészségügyi kártevők elleni védekezési kötelezettség

A legfontosabb kérdés: mi ellen?

Rengetegszer probléma, hogy a kártevőirtó vállalkozások igazából nem határozzák meg, mi ellen védekeznek, amikor "irtani" mennek különféle egységekbe. ​Egyszerűen azt mondják: "rovarirtást végzünk". Vagy: "rágcsálóirtást végzünk". A másodikkal még kevesebb a probléma, mivel egy jogszabály pontosan leírja ​mely rágcsálók egészségügyi kártevők: vándor- és házi patkány, házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek. A "rovarirtással", mint ​meghatározással viszont többek között a következő problémák vetődnek fel:

• A védekezés eredményességét akkor lehet ellenőrizni, ha pontos volt a célkitűzés: milyen kártevővel kapcsolatban, milyen védekezési célt, vagy ​küszöbértéket tűztünk ki: nem elvárható például, hogy egy csótányirtás után ne legyenek legyek a helyiségben, viszont maximálisan elvárható, hogy ne ​legyenek csótányok.
  
• Megfelelő ízeltlábú kártevő ellen a megfelelő módszereket kell bevetni: például ha csótányirtást végzünk gélezéssel, azzal semmit nem tettünk ágyi ​poloskák ellen, hiszen az ágyi poloska vérszívó rovar, szúró-szívó szájszervvel és esze ágában sincsen elfogyaszatani a rovarirtó gélt.
  
• A legtöbb rovar nem kártevő, sőt inkább úgy fogalmaznánk, hogy nagyon kevés rovar minősül minden esetben kártevőnek. Ebből következően további ​pontosítás nélkül elég furcsa lenne, ha azt állítanánk: "rovarirtást végzünk".
  
• Garanciális problémát vethet fel, hogy például: "bogarak" vannak a szobában pedig a rovarirtás most lett elvégezve. Persze, előfordulhat: ha mondjuk ​csótányirtást végzünk az egyébként nagyon hatékony gélezéses technológiával, azzal semmi hatást nem érünk el például a berepülő gabonafutrinkával ​szemben. Ezért jó előre tisztázni mi ellen, és hogy védekezzünk?
  
• A Megrendelők nincsenek kellőképpen biztosítva azzal a megelőző eljárással, amit egyszerűen rovarirtásnak nevezünk. Gondoljanak csak bele: egy ​inkorrekt szolgáltató még azt is mondhatja, hogy ő rovarirtást végzett, de ebben sajnos nem volt benne a csótányirtás, ő csak hangyát irtott. Ezeket a ​bosszantó helyzeteket mindenképpen érdemes elkerülni.
  
• A kártevőirtásra kiadott pénzünk legyen átláthatóan elköltve: ez csak akkor valósulhat meg, ha egy nyomon követhető szolgáltatásért fizetjük ki. Ezért ​tisztázni kell mikor, hol, és pontosan mi ellen védekezünk?
  

Ha elfogadják érveinket amellett, hogy pontosan specifikálni kell a védekezés célját, lássuk hát mely kártevők ellen áll fenn a védekezési kötelezettség a ​18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § szerint:

(1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók ​és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk ​megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek:

a) emberen élősködő vérszívó tetvek,

b) maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok,

c) betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák,

d) embervért is szívó bolhák,

e) ágyi poloska,

f) házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek,

g) csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok,

h) vándor- és házi patkány,

i) házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek,

j) az előző, a)-i) pontokban fel nem sorolt bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ​ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent.

Egy kis magyarázat a j) ponthoz: ezt a pontot nem azért foglalták bele a jogszabályba, hogy kényünk-kedvünk szerint gyilkolhassuk a különféle - általunk ​önkényesen kártevőnek minősített - állatokat (pl. rókákat, peléket, stb.), hanem azért, hogy jogszerűen eltávolíthassunk például egy veszélyes darázsfészket, ​vagy felvehessük a küzdelmet a fáraóhangyákkal, és így tovább.

Hol áll fönn a védekezési kötelezettség?

A rágcsálókkal kapcsolatban az előbb már említett 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (3) pontja így folytatja:

A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása szempontjából ​lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, ​üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá - területi elhelyezkedésüktől függetlenül - a járműforgalmat szolgáló ​létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, ​valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági ​épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt.

Kinek kell gondoskodnia a védekezésről?

A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § következő pontjaiban választ találhatunk:

(4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett ​terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) ​köteles gondoskodni.

Pontosan mely kártevők ellen, hol védekezzünk akkor?

Az egyszerű áttekinthetőség kedvéért táblázatba szedtük:

Rövidítések:

V: az adott kártevő ellen a megfelelő helyeken védekezni kell.

P: programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre ​tervezett munkavégzési időpontok.

I: évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.

A táblázat összeállításának jogi hátterét képző jogszabályok:

4. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez „Az egészségügyi kártevők elleni védekezés részletes előírásai”

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36-39. §

Mi az a "program"?

4. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez című jogszabály alapján a következő helyeken programot kell készítünk a legyek elleni védekezéshez és ​programot készíthetünk a csótányok és rágcsálók elleni védekezéshez:

• c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.)
  
• d) a piacokon és a vásárcsarnokokban
  
• e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben
  

A programnak tartalmazni kell: a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre ​tervezett munkavégzési időpontokat.

Csótányok és rágcsálók elleni védekezés esetén amennyiben nem program szerint védekezünk, úgy a jogszabály szerint évenként legalább kétszer a ​fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni. Ennek többek között a következő hátrányai lehetnek:

• Rendkívül költséges.
  
• Feleslegesen juttatunk ki irtószert, ami a XXI. században sem szakmailag, sem környezetvédelmi szempontból nem a legjobb megoldás.
  
• Az élelmiszer-biztonsági alapelvek is amellett szólnak, hogy a kémiai szennyeződés veszélyének minimálisra csökkentése érdekében kerülni kell a ​felesleges irtószer-kijuttatást - ehelyett inkább monitorozni és dokumentálni kell a kártevő-fertőzöttségi helyzetet, probléma során viszont a megfelelő ​módszerekkel közbe kell avatkozni.
  
• Ha valaki elvégzi nálunk évi kétszer az irtószeres kezelést attól még nincs rá garancia, hogy nem lesznek kártevők. Az évi két irtás mellé egyáltalán nem ​biztos, hogy jár előzetes felmérés (ami nélkül elég nehéz az elérni kívánt cél kitűzése, és az akkori fertőzöttség felmérése), és valószínűleg nem jár az irtás ​utáni objektív mérés sem.
  

Ha a HACCP-rendszer szerinti, IPM/IPC elvei alapján működő - program szerinti kártevő-mentesítés mellett döntünk:

• Bármely pillanatban pontos képet kapunk a kártevő-fertőzöttségről.
  
• Az esetleges fertőzöttséget a lehető leghamarabb kontroll alá tudjuk vonni, hiszen a hatékony kártevő-monitoring eszközök segítségével sokkal hamarabb ​kimutathatjuk azt, minthogy a kártevőket, vagy nyomaikat saját magunk vennénk észre.
  
• Nyomon követhető a védekezés.
  
• A dokumentált kezeléseknek köszönhetően könnyen készíthetünk trendelemzést (trendanalízis) egy adott időszakot illetően: ennek segítségével ​szabályszerűségekre mutathatunk rá a kártevő-fertőzöttséggel kapcsolatosan, így egyszerűen rájövünk milyen lépéseket kell tennünk a kártevők ​bejutásának, megtelepedésének, elszaporodásának megakadályozása érdekében.
  

Hosszú távon kifizetődőbb, mint a megelőző irtások, hiszen önmagában is a megelőzést szolgálja, de csak akkor vetünk be drasztikusabb módszert, ha ​feltétlenül szükséges.

Ki készíthet, illetve működtethet kártevő-mentesítési programot?

A 4. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez című jogszabály alapján:

A c)-e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön

jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek

kell elkészítenie és működtetnie.

Azaz a programot működési nyilvántartásban szerplő és érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkező kártevőirtó szakvállalkozásnak kell elkészítenie és ​működtetnie.

Lehet-e Önöknél is program szerint védekezni a kártevők ellen?

Ahogy már írtuk a program szerinti védekezés a következő helyeken mindenképpen lehetséges:

c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.)

d) a piacokon és a vásárcsarnokokban

e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben.

Így a teljesség igénye nélkül: bármilyen élelmiszerrel foglalkozó cég: gyártó, szállító, raktározó, árusító, stb.; éttermek, konyhák, sütödék, pizzériák, kávézók, ​bárok, cukrászdák, cukrászműhelyek, zöldségesek, élelmiszerboltok, élelmiszer nagykereskedések, italgyártók, stb.

Látható, hogy tényleg rengetegféle egység területén minden további nélkül lehetőség van program szerinti kártevő-mentesítésre.

Ezen kívül bármely másfajta egységben (nem élelmiszerhez kapcsolódó tevékenység esetén is) lehetséges az irtás program szerint, csak teljesíteni kell a ​jogszabály előírásait is. Így például: szálláshelyeken lehetőség van olyan csótány-mentesítési program alkalmazására, amely tartalmazza az évi kétszeri ​megelőző irtószeres kezeléseket, de ezen felül egy folyamatosan működő monitoring-rendszert is üzemeltetünk. E példán kívül még rengeteg kreatív és ​hatékony kártevő-mentesítési ötlettel tudunk Önöknek szolgálni tevékenységüktől függetlenül.

Program szerint, de az mit jelent - hányszor?

Amennyiben valahol mi készítjük el és működtetjük a kártevő-mentesítési programot, ott legalább évi kétszeri felülvizsgálatot tartunk. Egyrészt mivel ​Magyarországon erőteljesen beivódott a köztudatba az évi kétszeri "irtás" szükségessége, a megelőző irtószeres kezelésekre vonatkozó előírás miatt, ​másrészt mert ennél kevesebb felülvizsgálattal szerintünk nem garantáltható a megfelelő színvonalon működő kártevő-mentesítési program.

Előfordul, hogy bizonyos helyek csak szezonálisan működnek, mondjuk 3-6 hónapig. Természetesen ilyenkor nem ragaszkodunk a kétszeri kezeléshez, bár ​indokoltnak tartjuk. Ellenpélda viszont, amikor külső audit előír mondjuk 2 heti, vagy 4-6 heti monitoringot. Természetesen ilyen jellegű megbízásokat is tudunk ​vállalni.

Élelmiszerrel kapcsolatos tevékenység esetén szívesebben vesszük, ha legalább évi 4 alkalommal elvégezhetjük teendőinket - ekkor egész éves garanciát is ​biztosítunk - de erre nem kötelezzük Megrendelőinket.

A program elkészítésénél az is egy fontos lépés, hogy eldöntjük hányszor védekezünk egy évben. Ezt mindig - a tevékenység típusát, a helyi adottságokat és ​még sok más szempontot figyelembe véve - a Megrendelővel közös megbeszélés alapján előre tisztázzuk. Kijelenthetjük, hogy leggyakoribb az évi négyszeri, ​évi háromszori, és évi kétszeri felülvizsgálat, de minden helyen egyedien a Megrendelővel egyeztetve döntünk a szükséges kezelések számáról.

Összegzés

A fentiek alapján látható, hogy az előírt kötelező kártevőirtással kapcsolatban körültekintően tájékozódni nem is olyan egyszerű. Cikkünk segíthet benne, hogy ​ez mégis sikerüljön. Kitértünk a program szerinti kártevő-mentesítésre is, amely véleményünk szerint sokszor előnyösen válthatja ki a megelőző irtószeres ​kezeléseket.

Összefoglalva a következőket javasoljuk:

• Járjanak utána az adott helyen mire terjed ki a védekezési kötelezettség.
  
• Gondolják át milyen kártevők ellen tartják szükségesnek védekezni ezen felül.
  
• Kérjék ki szakvéleményünket ezekről a kérdésekről, bármiben szívesen segítünk.
  
• Győződjenek meg róla, hogy jelenleg védekeznek-e a megfelelő kártevők ellen, ha igen kellően hatékonyan teszik-e ezt?
  
• Ha eddig még nem tették, fontolják meg kártevő-mentesítési program bevezetését!
  

Tr​apshop Kft.

Social