Az ágyi poloska elleni védekezés során sok értékes tapasztalat gyűlik össze a hazai kártevőirtó szakembereknél, ezek azonban ritkán jelennek meg közösen értékelhető formában. Egy új, önkéntesen és anonim módon kitölthető szakmai kérdőív éppen ezen szeretne változtatni. Kónya Éva, a Rotenon Bt. ügyvezetője – szakmai szervezetek támogatásával – felmérést indított a hazai ágyipoloska-irtási gyakorlatról. A cél … Olvass tovább
A modern kártevő-mentesítés alapja az integrált kártevőkezelés, vagyis az IPM/IPC-szemlélet. Ennek lényege, hogy az irtószer nem alapértelmezett megoldás, hanem a megelőzés, a kizárás, a higiénia, a monitoring, a fizikai-mechanikai módszerek és a célzott kémiai beavatkozás rendszerének egyik eleme. Szakértői összegzés: Rágcsálóirtó és rovarirtó szer csak ott és úgy alkalmazható, ahol az engedélokirat/használati utasítás, a helyszín … Olvass tovább
Ebben az esettanulmányban egy videós bemutató szakmai hátterét foglalom össze: hogyan lehet több tízezer nyers rágcsálóellenőrzési rekordból olyan trendképet készíteni, amely nem pusztán látványos kimutatás, hanem döntéstámogató eszköz egy IPM-alapú kártevőirtási programban. Szakértői összegzés: A 84 213 soros brooklyni rágcsálóellenőrzési adathalmaz tanulsága nem az, hogy az AI önmagában „megoldja” a patkányproblémát, hanem az, hogy a … Olvass tovább
Az előző részben, az irtószer-rezisztenciáról szóló cikkben azt vizsgáltuk meg, miért vallhat kudarcot egy beavatkozás még akkor is, ha első ránézésre minden rendben történt. Elérkeztünk sorozatunk zárócikkéhez, melynek témája az adminisztráció: ha a döntések, a kijuttatás körülményei, a célkártevő, a felhasznált szer és az utólagos teendők nem rekonstruálhatók, akkor a szakmai munka jelentős része utólag … Olvass tovább
Az előző cikkben a kullancsok elleni védekezés kapcsán láthattuk, hogy a kémiai módszerek önmagukban — megfelelő IPM-szemlélet nélkül — ritkán adnak tartós megoldást. Ugyanez az alapelv érvényesül a kártevőirtás egyik legfontosabb stratégiai kérdésében is: az irtószer-rezisztenciában. A jelenség nem új, de a terepen nagyon is kézzelfogható következményei vannak: egy korábban jól működő készítmény már nem … Olvass tovább
A cím elsőre tréfásnak tűnhet, a szakmai tanulság viszont nagyon is komoly. A kártevőirtási felülvizsgálat során nem elég csak azokat a pontokat ellenőrizni, amelyeket az ügyfél „szokásból” megmutat. A ritkán használt vagy ritkán ellenőrzött helyiségekben gyakran éppen azok a szerkezeti és higiéniai hibák maradnak rejtve, amelyek hosszabb távon fenntartják a kártevőnyomást. A lényeg röviden: A … Olvass tovább
A kullancsok elleni védekezésről Magyarországon rendszeresen ugyanaz a vita lángol fel: a veszély valós, ezért sokan azonnali és látványos beavatkozást várnak. A közegészségügyi kockázat valóban nem elméleti.
Egy IFS vagy BRCGS auditon ma már nem elég azt bemutatni, hogy a csapdák a helyükön vannak, és a havi jegyzőkönyvek rendben kitöltöttek. Az auditor azt keresi, hogy a monitorozási adatokból valóban születik-e értelmezhető kockázatértékelés, beavatkozási döntés és megelőző intézkedés. Pontosan itt válik a kártevőirtás dokumentálásból döntéstámogatássá. Az integrált kártevőirtás és a monitorozás nem adminisztratív … Olvass tovább
Ez a cikk a kartevoirto.hu szakmai sorozatának következő állomása. Az előző részben – Élelmiszer- és ruhamolyok irtása: A teljes körű szakmai útmutató – részletesen tárgyaltuk a raktári kártevők azonosítását és az irtási módszerek kiválasztásának szempontjait. Az ott szerzett ismeretekre most egy magasabb szinten építünk: arra a kérdésre keresünk választ, hogy a gyűjtött monitorozási adatokból hogyan … Olvass tovább
A cikksorozat előző részében a szúnyoggyérítés szakmai hátterét vettük végig, ahol a monitorozás és a célzott beavatkozás logikája volt a fő tanulság. Ugyanez a szemlélet működik a molyirtás esetén is: nem irtási kérdés, hanem azonosítás → gócpont-feltárás → fizikai/higiéniai eliminálás → monitorozás. A következőkben az élelmiszermoly irtása és a ruhamoly irtása gyakorlati, szakmai lépéseit foglalom … Olvass tovább
