A hatékony patkánycsapdázás nem szerencse kérdése, hanem a tudatos tervezés eredménye. Havasi Archibald vagyok, gázmester. A Kartevoirto.hu szakértőjeként a feladatom, hogy a tudományos eredményeket és a gyakorlati tapasztalatokat közérthető, valódi segítséggé formáljam. Mai írásunkban egy friss hazai kutatás, a LAJTA Projekt tanulságait vesszük górcső alá, hogy a kihelyezett csapdák ne csak porfogók, hanem hatékony eszközök legyenek az Ön kezében.
Fontos tisztázás: a LAJTA Projekt csapdázási programját elsősorban a menyét (Mustela nivalis) kutatására tervezték; a vándorpatkány (Rattus norvegicus) fogások mellékfogásként (by-catch) jelentek meg. Ezért a patkányokra vonatkozó következtetések általánosítása óvatosságot igényel, mégis értékes iránymutatást adhat a gyakorlathoz.
Mikor a leghatékonyabb a patkányok csapdázása?
A tanulmány egyértelműen igazolja a gyakorlati tapasztalatokat: a patkányfogások 88,1%-a az ősz–tél időszakra esett, a csúcs pedig egyértelműen a tél volt, amikor az éves mennyiség pontosan 50%-a került csapdába. Ez nem véletlen: a hideg idő beálltával a rágcsálók aktívabban keresik az emberi környezet nyújtotta búvó- és táplálékforrásokat.
Hol helyezzük el a csapdát? A szegélyek tudománya
A siker kulcsa a megfelelő helyszín. A fogások szinte kizárólag élőhely-szegélyeken (árkok, bokorsávok, kerítések, épületfalak töve) történtek, míg a szélesebb erdősávok belsejében vagy a teljesen nyílt területeken a fogás minimális volt. Ennek oka, hogy a patkányok rejtőzködve, tereptárgy-követően mozognak. A kutatás szerint a leginkább sikeres helyek a gyep (33,1%) és a kukorica (31,0%) melletti területek voltak, ami a vidéki és kertvárosi környezetben különösen hasznos információ.
Csapdatípus, biztonság és szelektivitás
A projektben Fenn Mk4 nyaktilós csapdákat használtak, de a módszer legfontosabb eleme a biztonságos kihelyezés volt. A csapdákat zárt, alagútszerű fadobozokba tették, melyeken egy 4 cm átmérőjű bemeneti nyílást alakítottak ki. Ezek a csapdák veszélyes, nagy erejű eszközök; Magyarországon vadászati célra és a megfelelő hatósági engedély birtokában alkalmazhatók, lakó- vagy közterületen nem.
A módszer biztonságosságát és szelektivitását a tudományos adatok is igazolják: a szűkített nyílásnak köszönhetően a nem célfaj fogás minimális volt. Egyetlen védett állat sem esett áldozatul, mindössze 3, hazánkban nem védett házi görény került a csapdákba az egy év alatt. Olvasóink számára ezért egy hasonló elven működő, de kereskedelemben elérhető, biztonságos és nagyon hatékony megoldást javaslunk. A Professzionális biztonsági patkánycsapda-készlet erős, dupla rugós mechanikát, zárható műanyag ládát és védőrácsot kombinál, követve a tudomány által is igazolt biztonságos elveket.
Türelemjáték: A csapdázás realitásai a számok tükrében
A tudományos adatok segítenek reális elvárásokat támasztani. A csapdázás nem varázsütésre működik, hanem kitartást igénylő folyamat. A LAJTA Projektben az összes fogott állatra (menyét, patkány, görény) vetítve átlagosan 3,4 napot kellett várni egyetlen sikeres fogásra. A kifejezetten patkányokra vonatkozó fogási hatékonyság 0,23 egyed/100 csapdaéjszaka volt, ami azt jelenti, hogy statisztikailag 100 kihelyezett csapdának több mint 4 éjszakán át kell kint lennie egyetlen patkány elejtéséhez. A szerzők is hangsúlyozzák: a sikerhez nagy számú eszközre és türelemre van szükség.
IPM-döntési fa: mikor elég a csapda, mikor kell méreg?
- Felmérés – Populáció nagyságának, aktivitási jeleinek (rágás, ürülék, kamera) felderítése.
- Elzárás, takarítás – Élelemforrások megszüntetése, bejutási pontok, rések tömítése.
- Mechanikus csapdázás – Kis- és közepes intenzitású fertőzésnél ez az elsődleges módszer.
- 2–3 hét alatt ≥70%-os fogási arány a reális cél.
- Ha a napi új fogás száma ≤1, a csapdákat érdemes kint tartani, amíg az aktivitás teljesen meg nem szűnik.
- Rodenticid (rágcsálóirtó szer) alkalmazása – Kizárólag akkor indokolt, ha:
- a csapdázás ≥3 hét után is elégtelen (több mint 4-5 aktív egyed marad), VAGY
- egy nagy kiterjedésű, külterületi gócot kell rövid idő alatt visszaszorítani.
- Utó-ellenőrzés – Monitoring (nyomjelző, kamera, újracsapdázás) legalább 2 hétig a mentesség igazolására.
A fenti integrált kártevő-kezelési (IPM) lépcső összhangban áll több nemzetközi ajánlással is, amelyek a csapdázást részesítik előnyben, amikor az eredményesen végrehajtható (dpi.nsw.gov.au, umweltbundesamt.de).
A hatékony patkánycsapdázás kulcslépései
- Időzítés: az ősz–tél a legsikeresebb időszak, a csúcs a tél.
- Helyszín: kizárólag élőhely-szegélyek, falak töve, kerítések és bokorsorok mentén.
- Eszköz: zárt ládába elhelyezett, erős mechanikájú csapda; a veszélyes és engedélyköteles Fenn helyett lakossági felhasználásra a korszerű, dobozolt „biztonsági patkánycsapda-készlet” ajánlott.
- IPM-szemlélet: az első lépés mindig a higiénia + csapdázás, a rágcsálóirtó szer csak végső, indokolt esetben jöhet szóba.
Gyakorlati bemutató: a biztonsági patkánycsapda használata
Forrás: Keszthelyi, G., Faragó, S., Vass, G. & Bende, A. (2024). Trapping results for Weasel (Mustela nivalis) and Norway rat (Rattus norvegicus) in the LAJTA Project. Hungarian Small Game Bulletin, 16, 87–101. http://dx.doi.org/10.17243/mavk.2024.003