Havasi Archibald vagyok, egészségügyi gázmester, a kartevoirto.hu alapítója. Munkám során évek óta követem figyelemmel a kártevőirtás technológiai fejlődését. Az utóbbi időben egyre több szó esik egy különleges innovációról: a rovarirtó hatóanyagú festékekről. Ezek a termékek azt ígérik, hogy a falfelületek esztétikai megújítása mellett hosszan tartó, diszkrét védelmet nyújtanak a kellemetlen rovarok ellen. Sajnos a technológia nálunk Magyarországon még nem érhető el, de figyelemmel kísérjük a fejleményeket. Ebben a cikkben a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodva járom körül a témát, hogy Ön is megalapozott képet kapjon erről az ígéretes, de komoly kérdéseket is felvető technológiáról.
Hogyan működik a biocid festék?
A rovarirtó festék egy olyan speciális bevonat, amelynek formulájába mikrokapszulázott formában rovarirtó vagy rovarriasztó hatóanyagot kevernek. A festék száradása után ezek a mikrokapszulák a felületen rögzülnek, és egy lassú, kontrollált kibocsátási folyamat során juttatják a környezetbe a hatóanyagot. Ez a mechanizmus biztosítja a kulcsfontosságú előnyt: a hosszan tartó maradékhatást. A rovarok a kezelt felületen áthaladva érintkeznek a hatóanyaggal, amely vagy elpusztítja őket, vagy elriasztja a területtől.
Célkártevők és innovatív hatásmechanizmusok
A nemzetközi tudományos kutatások több kulcsfontosságú kártevőcsoport ellen vizsgálták a rovarirtó festékek hatékonyságát. A siker nagyban függ a célkártevőtől és a festékben alkalmazott specifikus hatóanyagok kombinációjától.
- Szúnyogok: A betegségeket terjesztő Aedes aegypti ellen végzett vizsgálatokban a transzflutrin hatóanyagú festék rendkívül tartós hatást mutatott. A WHO kúp tesztekben a kezelt felületek több mint egy évig a WHO által előírt 80%-os mortalitási küszöb felett teljesítettek (Gómez et al., 2024).
- Csótányok: A turkesztáni csótány (Periplaneta lateralis) ellen végzett kísérletek rávilágítottak, hogy a különböző piretroidok eltérően működnek. Míg az alphacypermethrin jelentős pusztulást okozott, addig a transzflutrin inkább erős riasztó hatással bírt (Salazar et al., 2024).
- Alombogár: A baromfiólakban komoly gazdasági kárt okozó alombogár (Alphitobius diaperinus) ellen alkalmazott festék a permethrin mellett egy másik innovatív megoldást is használt. A termék ultramarin és lila 23 pigmenteket is tartalmazott, amelyek optikai riasztóként működtek, kihasználva a bogarak fényérzékenységét (Dzik et al., 2022).
Előnyök, rezisztencia és a felület szerepe
A rovarirtó festékek a permetezéssel létrehozott tartós méregmezővel szemben hosszabb hatástartamot, kevesebb kezelési alkalmat, valamint diszkrét és esztétikus megjelenést kínálnak. Ugyanakkor komoly aggályokat vet fel a rezisztencia kérdése. A folyamatos, alacsony dózisú hatóanyag-expozíció felgyorsíthatja a rovarpopulációk rezisztenciájának kialakulását, ami hosszú távon alááshatja más védekezési módszerek hatékonyságát is.
A gázmester megjegyzése: A felület típusa kritikus tényező
Gyakori tévedés lenne azt feltételezni, hogy a rovarirtó festék minden felületen egyformán működik. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a porózus, nedvszívó felületek (pl. festetlen beton) „elnyelhetik” a hatóanyag egy részét, csökkentve annak biológiai hozzáférhetőségét. Ezzel szemben a sima, nem porózus felületeken a hatóanyag-kibocsátás optimálisabb (Salazar et al., 2024; Gómez et al., 2024).
Szakértői nézőpont: Egészségügyi és biztonsági aggályok
Szakemberként a legfontosabbnak a biztonságot tartom. Számomra komoly aggályokat vet fel egy olyan technológia, amely folyamatosan, alacsony koncentrációban juttat biocid hatóanyagot a lakótérbe. A rövid távú hatások már a vizsgálatok során is megjelentek: a kérdőíves felmérésben a festés utáni első napokban a résztvevők 16,7%-a számolt be enyhe, átmeneti tünetekről (elsősorban szem- és orrirritáció, fejfájás), bár súlyos eseményt nem jeleztek (Gómez et al., 2024). Ennél is fontosabb kérdés a hosszú távú, krónikus expozíció lehetséges egészségügyi következménye, amelyről ma még nagyon keveset tudunk. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy bármilyen ilyen termék forgalomba hozatalát egy rendkívül alapos, mindenre kiterjedő hatósági kockázatbecslés előzze meg, ahogyan az Európában és Magyarországon egyébként is bevett gyakorlat. Ezen felül a konkrét felhasználás előtt a szakembernek is kötelessége helyszíni kockázatértékelést végezni.
A közösségi bevezetés kihívásai
A Cabo Verdén végzett TINTAEDES projekt megmutatta a lehetséges alkalmazási modellt: a helyi lakosokat és önkénteseket képezték ki a festék szakszerű felhordására (Gómez et al., 2024). Ez rávilágít, hogy a termék bevezetése nem csupán kémiai, hanem komoly logisztikai és edukációs feladat is. A transzparencia jegyében fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott tanulmány több szerzője is kötődik a festék gyártójához vagy forgalmazójához, ami az eredmények értékelésekor megfontolandó szempont.
Összegzés és szakmai kitekintés
A rovarirtó festékek kétségtelenül egy ígéretes és innovatív irányt képviselnek. Ugyanakkor, mint felelős szakember, hangsúlyozom, hogy alkalmazásuk komoly egészségügyi és környezeti kérdéseket vet fel. Amíg ezekre nincsenek megnyugtató, tudományosan alátámasztott válaszok, és amíg a technológia nem megy keresztül egy szigorú hazai engedélyeztetési eljáráson, addig csupán egy érdekes, de a gyakorlatban még nem alkalmazható lehetőségként kell kezelnünk. A jövőben a felhasználásuk csak egy átfogó, integrált kártevőirtási (IPM) program részeként, alapos kockázatértékelés után, szigorúan szabályozott keretek között képzelhető el.
Forráslista
- Dzik, S.; Mituniewicz, T.; Beisenov, A. Efficacy of a Biocidal Paint in Controlling Alphitobius diaperinus (Panzer) (Coleoptera: Tenebrionidae) and Improving the Quality of Air and Litter in Poultry Houses. Animals 2022, 12, 1264. https://doi.org/10.3390/ani12101264
- Gómez LF, Rocha HDR, Torró IG, Pérez IS, Mendes DC, Silva KLF, Monteiro DDSR, Dos Reis JPT, Leal SV, Soulé LFV, Fortes JC, Mendonça MdLL, Mendez EC and Hernández BV (2024) Insecticide paints: a new community strategy for controlling dengue and zika mosquito vectors in Cabo Verde. Front. Trop. Dis 5:1321687. doi: 10.3389/fitd.2024.1321687
- Salazar, M.; Agnew, J.L.; Romero, A. Comparative Efficacy of Pyrethroid-Based Paints against Turkestan Cockroaches. Insects 2024, 15, 171. https://doi.org/10.3390/insects15030171
- Singh, B., et al. (2024). Insecticidal paint: An alternate integrated vector management strategy for mosquito control. Process Safety and Environmental Protection, 185, 718-729. https://doi.org/10.1016/j.psep.2024.03.118